A számítógépek és hasonló készülékek monitoraival dolgozni nagy koncentrációt igényel. Általában 50 cm-rõl vagy kevesebbrõl nézzük a képernyõt, és ez hosszú távon nagyon nagy erõfeszítést jelent . Több különbözõ izmot mozgatunk meg, amikor közelre fókuszálunk. Egy szemen belüli izom a lencse alakját változtatja úgy, hogy közelre tudjunk fókuszálni, a képernyõre. Más izmok ( a két szemen összesen 12) a szemet fordítják összefelé, jobbra-balra, föl-le, hogy egy pontra koncentráljanak, egyszerre mozogjanak, és hogy megfelelõen koordináltak legyenek.

Gyakori panaszok:

A leggyakoribb panaszok a fejfájás, a homályos távolra látás, a viszketõ és égõ szemek, szemfáradtság, vibrálás, kettõs látás, valamint a lassú újrafókuszálás a papírról a képernyõre - és fordítva -, amivel eltévesztik, hogy a munkában hol is tartottak. Az is elõfordul, hogy nem látják tisztán a távoli dolgokat, ha sokáig nézték az ernyõt. A panaszok egyértelmûen a szem megerõltetését jelzik.

A bútorzat, testtartás és helyezkedés segíthet

A munka miatt kialakuló problémák gyakoriságát csökkenti, ha a megfelelõ bútort választjuk, a legkényelmesebb testtartást és a másolnivalót a lehetõ legjobb helyre tesszük.
Az állítható székek a legkényelmesebb háttartást és ülõ magasságot nyújtják.
A képernyõ felsõ széle általában legyen úgy 10 fokkal lejjebb a dolgozó egyenes nézésének szögétõl. A távolság a lehetõ legnagyobb legyen, minimum 50 cm.
A papír anyag legyen olyan közel a képernyõhöz, amennyire csak lehet. Akkor nem kell annyiszor újrafókuszálni, és rengeteg fárasztó fejmozgást is megspórolhatunk.
Ha lehet, a referencia anyag és a képernyõ egyforma távolságra legyen a szemtõl, úgy még kevesebbszer kell fókuszt váltani.

A monitor fényének beállítása:

A fényigény egyénenként változik. Függ a munka természetétõl és a helyiség elrendezésétõl. A képernyõ fényereje legyen háromszor, négyszer akkora, mint a környezõ fény. Ha lehet a szoba fényét csökkenteni, tegyük meg. Ne dolgozzunk azonban sötétben.
A szoba világítása az aktuálisan végzett munkától függ, ezért egyénileg kell megtalálni az optimális megoldást.
A képernyõ karakterei jelentõsen világosabbak, vagy sötétebbek legyenek, mint a háttere. Legyen nagy a kontraszt, de ne annyira, hogy kápráztasson.
A tükrözõdéseket a képernyõ beállításával kell minimalizálni, hogy az ablakok és más fényforrások ne látszódjanak rajta. Ne üljünk szembe nyitott ablakkal és más fényforrással. Függönyök és redõnyök segítenek ebben. A képernyõ fölé egy kiegészítõ kis ernyõt tehetünk, hogy felülrõl se érje fény. Helyi világításhoz használjunk mozgatható asztali lámpát, mert az könnyen árnyékolható, amikor dolgozunk, és akkor nem ad a munkaterületen túl erõs kontrasztot.
Ha tükrözõdik az ernyõn, akkor ne hordjunk világos, fehér ruhát.

Tartsunk kis szüneteket munka közben!

Mivel a munka nagy koncentrációt igényel, fontos, hogy néha tartsunk apróbb pihenõket. Ha megtehetjük, a monitoros munkákat tarkítsuk másféle teendõkkel. Ha a munka semmiképpen sem enged elszakadni a képernyõtõl, akkor tartsunk kis szüneteket. Ha egy pár percre másfelé nézünk, a munkát kényelmesebben tudjuk utána folytatni.

A rossz látás és a monitorral való munka rossz párosítás.

A monitornál dolgozó addig nem tapasztalt látási problémái komoly panaszokat válthatnak ki. Ez azért van, mert a munkájuk sokkal komolyabb követelményeket támaszt a látással kapcsolatban, mint a hagyományos irodai munkák. Tapasztalatok szerint a panaszok nagy részének addig nem diagnosztizált látási hibák adják az alapját.Az Optika Egyesület azt ajánlja a munkaadóknak, hogy minden dolgozóval végeztessenek átfogó szemvizsgálatot a munkába állás elõtt, aki ilyen munkát fog végezni. Az optikusnak meg kell említeni a jelenlegi, vagy leendõ képernyõ elõtti munkát, valamint az addig tapasztalt összes látási problémát.Ha lehet a képernyõ és a saját elhelyezkedését is írja le. A megfelelõ optikai szempontból történõ odafigyelés a legtöbb látási zavart megoldja.

A különféle látási hibák különféleképp befolyásolják a monitoros munkát

A távollátó emberek a távoli dolgokat tisztábban látják a közelieknél, de általában mindenhová kell egy kis plusz erõfeszítés. Az az enyhén távollátó, akinek a vezetéshez, az olvasáshoz nem kell szemüveg, valószínûleg igényt tart szemüvegre, ha képernyõ elõtt dolgozik, mert el-elhomályosodó, és kényelmetlen lesz a látás számára. A presbiópia olyan állapot, amely a természetes öregedés része és általában a negyvenes éveink közepén tapasztalható elõször. A presbiópia a közelre fókuszálás képességének csökkenése. Emiatt van szükség olvasószemüvegre. Ha a monitor elõtt dolgozó személynek bifokális szemüvegre van szüksége, speciálisan az adott munkához tervezett modellt kell készíttetni. A megfelelõ bifokális (vagy trifokális) olvasó rész készíttetéséhez az optikusnak feltétlenül le kell írnunk a munka pontos körülményeit (a szem-képernyõ távolságot, stb.)Az asztigmatizmus egy szintén gyakori látási zavar, ami bármilyen távolságra homályos látást ad , ezért jelent problémát a monitorral való munkánál. Ennél az állapotnál a szem felszíne, a szaruhártya nem tökéletesen gömbölyû, hanem ovális (pontosabban tórikus). Enyhén asztigmiás dolgozóknak segíthet, ha amikor a képernyõ elé ülnek, szemüveget viselnek. Súlyos asztigmiásoknak állandóan szemüveget kell hordani. Rengeteg más tényezõ van még, ami miatt a képernyõt elmosódottnak látjuk, vagy egyéb más módon nehezítik a munkánkat. A hibás szemkoordináció,és a rövidlátás is ezek közé tartoznak. Ha az optikus diagnosztizálja ezeket a tényezõket, megfelelõ segédletet tud ajánlani a munkához és a mindennapok tevékenységeihez.

< Előző		Következő >