Az utóbbi idõben felmérések kimutatták, hogy minden ötödik embernek olyan látási zavara van, amely akadályozza a vezetésben. Szerencsére megfelelõ szemészeti segítséggel majdnem minden jogosítvánnyal rendelkezõ megfelel a biztonságos vezetés kritériumainak. A vezetõk jó látása döntõ tényezõ a biztonságos közlekedés során - a vezetõk kritikus döntéseinek 90 százaléka a látáson alapul. Sajnos a sofõrök nagy része nincs igazán tisztában azzal, hogy mennyire összefügg a jó látás a jó vezetéssel. Manapság napról-napra nehezebb feladat a vezetés az egyre forgalmasabb utakon. Hét létfontosságú dolog a vezetésnél

1. Távoli látásélesség. Talán ez a legfontosabb a vezetésnél. A távoli látásélesség az, hogy az ember tisztán tud fókuszálni nagy távolságra. Vezetéskor még a legegyszerûbb reakció ideje is legalább 0.4 szekundum. Ha rosszul látunk távolra, és akkor veszünk észre egy megállj jelzést, amikor már odaérünk, nem marad 0.4 mp a reagálásra. Minél gyorsabban haladunk, annál kevesebb idõ marad reagálni. A sebesség növekedésével a rossz távoli látás pillanatról pillanatra nagyobb veszélyt jelent.
2. Mélységérzékelés. Zsúfolt forgalomban a sávváltáshoz pontosan kell felmérni a távolságot a különbözõ mozgó jármûvek között. Mindkét szemnek tökéletesnek mélységmérõ mûszerként kell mûködnie. A gyenge mélységérzékelés gyakori a vezetõk között és a sebesség növekedésével egyre nagyobb gondot jelent.
3. Látómezõ. A "szemünk sarkából való látás" képessége - átlátni nagyobb területet anélkül, hogy a szemünket, vagy a fejünket mozdítanánk. Ez is nagyon fontos a biztonságos közlekedésnél. Alkalmassá teszi a vezetõt arra, hogy átlássa a forgalmat, és észre vegye a gyalogosokat az út szélén anélkül, hogy levenné az útról a tekintetét. Normál esetben a vízszintes térlátás egy fél kör, úgy 180 fok. Ha növeljük a sebességet, 100 km/h-nál ez lecsökken 40 fokra (egy kör kilencedére) .
4. A szemizmok egyensúlya. A szemizmok jó egyensúlya azt jelenti, hogy mindkét szemet könnyedén lehet egy adott tárgyra egyidejûleg rászegezni. Ez nagyon fontos a jó, két szemmel történõ látáshoz. Befolyásolja a mélységérzékelést és a látómezõt is. Bár a vezetõk kényelmes feltételek közt általában kompenzálni tudják, ha az izmok nincsenek összhangban, a szükséges erõfeszítések végül fáradtsághoz vezetnek. Az alkohol, a kimerültség, a gyógyszerek mind felboríthatják az egyensúlyt, annyira, hogy nem lehet már visszaállítani.
5. Akkomodáció, ill. alkalmazkodás. A vezetõnek könnyen kell fókuszt váltani az út és a mûszerfal között. A távoli és a közeli dolgok közti fókuszváltás képességét akkomodációnak nevezzük.
6. Éjszakai vezetés. Biztonságos éjszakai vezetéshez látnunk kell a szembejövõ autók vakító fényszórója mögötti gyengébb fényben. Ehhez szükséges, hogy a szembejövõ fényszóró okozta ragyogásból a szemünk hamar rendbe jöjjön. 40 éves kor fölött az éjszakai vezetés gyorsan romlik, az említett ragyogásnak a 20-30 év közötti vezetõk szeme áll leginkább ellen. Az idõsebbek éjjeli látásromlásukat kompenzálhatják azzal, hogy lassabban vezetnek. Napszemüveget sohasem szabad viselni éjjel, mert képtelenek leszünk észrevenni az autókat, a gyalogosokat és egyéb veszélyeket az úton.
7. Színlátás. A színlátás is fontos része a vezetésnek; a vezetõknek fel kell ismerni, és meg kell különböztetni az eltérõ színeket. Akik tudják, hogy színtévesztõk, meg tudják tanulni a közlekedési színek megkülönböztetését helyzetük és fényerejük alapján. A vezetõk gyakran nem veszik észre, ha változik a látásuk.
   A legtöbb vezetõnek olyan problémája van, amit ha egyszer észrevettek könnyedén korrigálni lehet.

Rendszeres szemvizsgálat

A szemészek következetesen nagy figyelmet fordítanak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges átfogó szemvizsgálatra és a vezetõk évenkénti vizsgálatára.

A szemészek a következõket javasolják a vezetõknek:

• Rendszeresen vizsgáltassuk a szemünket, különösen a vezetésszempontjából.
• Ha szemüveget írnak fel a vezetéshez, hordjuk.- A gyenge térlátást oldal- és visszapillantó tükrökkel és fejünk forgatásával kompenzáljuk.
• Ha nem megfelelõ a mélységérzékelésünk, óvatosan elõzzünk.
• Ne akasszunk semmit a visszapillantó tükörre, és pontosan állítsuk be azt. A szélvédõ és a hátsó ablak legyen tiszta és karcolásmentes, hogy ne törhesse a fényt.
• Idõszakosan ellenõrizzük, hogy a reflektoraink mindegyike a megfelelõ szögben és a maximális fényerõt biztosítja-e.
• Ne rohanjunk. A legtöbb látási probléma nagy sebességnél jelentkezik.

< Előző		Következő >