Mára elárasztottak bennünket a számítógépek. Olyan helyen is találkozhatunk velük, ahol nem is gondoltuk volna, talán még a SciFi írók sem jósolták ilyen elterjedt felhasználását. Egyre többen dolgozunk vele, és egyre többeknek van különféle panasza. Egy számítógép önmagában nem sok mindenre jó, beviteli eszközökre (floppy, billentyûzet, joystick, egér stb.) és kimenetre (hangszóró, monitor, nyomtató stb.) van szükség, hogy használni tudjuk. Az optika szakmában a legtöbb panaszt a monitor hosszantartó figyelése miatt kialakuló tünetek okozzák. Ezt a témát járjuk körül mélyreható alapossággal. A kutatómunkában monitorgyártók, forgalmazók, szaklapok, szemészek, optikusok segítettek.

Milyen panaszokat okoz a monitor?

• Fáradtságérzés
• Szemégés
• Homályos látás
• Szempirosodás

Mit tehetünk ellene?

• Ha a szem korrekcióra szorul, azt feltétlen meg kell, hogy kapja. (szemüveget kell hordani)
• Figyelni kell a monitor elhelyezését
• A szem száradását csökkenteni kell
• Megfelelõ monitort kell választani
• Be kell állítani a monitor tulajdonságait

A fáradtságérzés oka, hogy a szem huzamosabban egy irányba, és csak közelre tekint. A szemet mozgató izmok állandó, egyenletes terhelés alatt állnak, ez hosszú idõ után megterhelõ. - Mintha huzamosabban vigyázzba kellene állni. Nem nagy munka, de nem sokáig bírható. Ilyenkor a távoli látás egy ideig rosszabbá válhat. Másik probléma, hogy monitornézés közben kevesebbet pislogunk, mint máskor. Az átlag pislogás percenként 22 körül van, a monitor elõtt ez csak 7 körüli érték. A könny elpárolog a szembõl a kötõhártya és a szaruhártya kiszárad, a szem érzékennyé válik, fertõzéseknek kevésbé áll ellen, vérbõ lesz. Rosszabb a helyzet, ha a szemnek valamilyen optikai hibája van, és nincs korrigálva szemüveggel, vagy kontaktlencsével. Egyébként a fentebb említett száradási jelenség miatt a kontaktlencse viselése kevésbé ajánlott, de sokan vannak, akiknek nem okoz problémát. Egy érdekes dolog a rövidlátás esete. Sokan úgy vélik, hogy mivel közelre nem látnak rosszul, nem kell a számítógépes munkához viselniük a szemüveget. Bár még nem bizonyított, de a jelek szerint hibás nézet. A kétszemes együttlátás egyensúlya felborul a szemüveg nélkül, és bár idõlegesen kényelmesebb lehet a látás, de hosszú távon sokkal több problémát okoz. Tehát az optika.hu azt ajánlja a rövidlátóknak is, hogy a monitorhoz is használják szemüvegüket. Különféle védõszemüvegeket is be lehet szerezni különleges bevonatokkal, melyeket a munka körülményeit figyelembe véve a szemorvos vagy optikus ajánl. Fontos viszont, hogy tükrözõdésmentesítõ réteg (antireflex, AR-réteg, ET-réteg, MC-réteg mind ugyanazt jelenti) legyen a lencse felszínén.

A monitor

Nem mindegy, hogy helyezzük el a képernyõt, nem mindegy mekkora, és milyen messzirõl nézzük. A szemnek a legkevésbé megterhelõ, ha a lehetõ legalacsonyabbra tesszük az asztalon, és legalább olyan messze legyen ameddig a kezünkkel elérünk. Legyen szemben, ne kelljen oldala néznünk, vagy ferdén ülni elõtte. Néhány munkaasztalba be van süllyesztve a monitor, általában nem látásergonómiai szempontból, mégis ideális megoldás. Ha a szem lefelé tekint, kisebb a szemrés, mintha egyenesen, vagy felfelé néz. Kisebb szemrésnél kevésbé párolog el a könny.A számítógéphez a monitort egy csatolóval: a videomeghajtóval vagy videokártyával csatlakoztatjuk. Errõl sok felhasználó talán nem is tud, pedig igen fontos. A monitoron megjelenõ kép minõsége nem csak a monitoron múlik, hanem ettõl a csatolótól is függ. A legjobb monitoron is vacak lesz a kép, ha ez a csatoló gyenge teljesítményû. És persze fordítva is így van, egy csúcskártya semmit sem ér megfelelõ monitor nélkül. A szem fáradása a látott kép minõségétõl függ. Ha a betûk kicsik, vagy elmosódottak, a színek rikítóak, nem élethûek, a szemet erõlteti. Az is fontos, hogy a képernyõ fényereje és a munkahely megvilágítása összhangban legyen. Sötét helyen egy fényes monitor nagyon fárasztó, és nincs rosszabb a monitor üvegében tükrözõdõ lámpafénynél. A kép minõségét - ha a körülményeket megfelelõvé tettük - két dolog határozza meg. A videokártya és a monitor. A videokártyának tudnia kell a 85 Hz-ez függõleges képfrissítési frekvenciát. Ez manapság nem nagy feladat, viszont nagyon sok helyen régi gépek dolgoznak, amik ezt nem tudják. A függõleges képfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hányszor villan fel a monitor képe (noninterlaced módban) a szemünk elõtt. Ha ennek az értéke alacsony, a képet vibrálni látjuk - fárasztó. 85 Hz-nél nagyobb érték általában a normál méretû monitoroknál nem szükséges.
Ennyi már a munka szempontjából már elég egy videokártyától, egyéb szolgáltatások csak speciális feladatokhoz szükségesek. Ezt azonban a monitornak is teljesíteni kell, és még sok egyebet. A legfontosabb jellemzõk:

• Felbontás
• Képátló
• Függõleges képfrissítés
• Fókusz
• Sugárzási szint
• Konvergencia
• Torzítás
• Fényerõ
• Kontraszt

Szõnyi Elemér és ifj. Feszl István Optikai Magazin 2000/4